Uncategorized

Lélek a vizek felett – A tihanyi bencések kiállítása gyerekekkel is élmény

2018 őszén négy napot töltöttünk Tihanyban – kint nagyszerűen, a szálláson kevésbé jól éreztük magunkat, de erről annak idején hosszabban írtam. Terveink szerint a negyedik nap, vasárnap néztük volna meg az Apátsági Látogatóközpontot és kiállítást. Kisebbik lányunk betegsége miatt azonban ezt a látogatást el kellett halasztanunk – a tartozást most, 2022 tavaszán sikerült törlesztenünk saját magunknak. A kiállítás páratlanul színvonalas és lebilincselően érdekes. Érdeklődők és elmélyülni vágyók számára – szerintem – 2 óra is kevés, de gyerekekkel az interaktív lehetőségek miatt akár 1-1.5 órát nyugodtan számolhattok rá. 

Szentmisén vettünk részt, ezután mentünk át a látogatóközpont fogadóépületébe. 11.15-kor (figyelem, vasárnap ekkor nyit!), amint kinyitották a kicsinek tűnő, de lefelé bővülő épületet , mi már léptünk be a kapun. 

A Látogatóközpont recepciója és shopja


Kis filmmel kezdődik a bencések életének megismerése. A moziterem a föld alatt található, és azonnal indítják a filmet, ha megérkeztünk, illetve egész nap megy, bármikor be lehet csatlakozni. A fogadóépület recepciója egyben levendula shop és ajándékbolt, kiváló lelki könyvet vettem itt, és finom nyugtató teára is költöttem – manapság jól esik esténként nyugtató teával befejezni a napot… 

Részlet a filmből

IV. Károly és Zita királyné


A film után visszatereltek minket a templomba, ahol belépővel az altemplom és a kiállítás bejárata nyílik. Az altemplom jelenleg meglepően szétrobbantott állapotban van, és azon is nagyot csodálkoztunk, hogy összenyitották az apátság épületének földszintjével. Innen indul a kiállítás, ami aztán még mélyebbre megy, mind fizikailag, mind átvitt értelemben. 

Jelenleg felújítás alatt áll az apátsági templom

Altemplom

Most ilyen állapotok uralkodnak itt.

Ez már a kiállítás első része


Az elején megismerkedünk a bencésekkel, a Balatonhoz és a környékhez fűződő viszonyukkal. Lent az igazi, boltíves pincében a Lélek a vizek felett c. kiállítás kezdődik, ami aztán az igazi nagybetűs élményt adta nekünk. A sok információt mindenféle formában kapjuk: halljuk, látjuk, tapintjuk, sőt még szagoljuk is… A játékok és a fülessel hallgatható kisfilmek a gyerekeket teljesen lekötötték, mi pedig ámuldoztunk a különlegesebbnél különlegesebb kiállított tárgyakon és emlékeken. Amit csak lehetett, én is meghallgattam, és igyekeztem mindent elraktározni, vagy legalább lefotózni. 

A Balaton színei Tihanyból

Bencések a világban

Megyünk még lejjebb!

A szenzációs Lélek a vizek felett c. kiállítás eleje


Minden korosztály talált magának olyan feladatot, amivel hosszasabban lefoglalhatta magát: van itt pecsételő (érdemes bármilyen papírt előhúzni egy zsebből hozzá), memóriajáték, mágneses kirakós, komoly, 3 szintű logikai fejtörő játék, de labirintusos feladat és érdekes néznivalók. Az utolsó teremben a bencések 21. századi életét ismerhetjük meg: mik a kedvenc filmjeik és tárgyaik az itt élő atyáknak, mit visznek magukkal, bárhová indulnak és milyen könyvek vannak a polcaikon. Ezek felfedezésével hétköznapi ismerőseinkké válnak a mosolygós barátok, emberközelivé kerül az egész apátság. 

A tihanyi alapítólevél másolata…,

…ugyanez hátulról – bőrrel erősített szakadások

Címer kirakós

Fejtörő 3 nehézségi fokozaton

Labirintusjáték

Hogyan él egy mai bencés szerzetes? Jópofa ötletek az utolsó
helyiségben.

Mindenhol interakció!


Még szívesen maradtunk volna, én például nem tudtam elmerülni a Boldog IV. Károllyal és a korábbi apátokkal foglalkozó teremben, pedig onnan is nagyon sok fontos és érdekes információt szerettem volna elolvasni. Ilyenkor mindig el kell ismernem, hogy már az is nagy dolog, hogy a gyerekekkel ilyen alapossággal végig tudtunk menni a kiállításon, és inkább ennek szoktam örülni, mint hogy azon sopánkodjam, mit nem tudtunk megnézni. Éhesek voltak, rövid séta után még kerestünk egy játszóteret, majd mentünk vissza a szállásra ebédelni. 

Búcsú az apátságtól

Gombóc Artúr Tihanyban

A Visszhang szobor mögött kedves kis játszótér áll.

A Kálvária-dombra egyedül sétáltam fel.

A kilátás innen is páratlan!


Délután szerettem volna felkirándulni a Ciprián-forráshoz és a Barátlakásokhoz, de sajnos a gyerekeknek nem volt kedvük a túrához, és semmilyen módon nem tudtam őket rábeszélni, ezért a kikötőben kötöttünk ki :), és itt játszótereztünk, uzsonnáztunk, sétáltunk. Gyönyörű színekkel búcsúztunk a tótól, már majdnem sötétedett, mikor elindultunk haza, Budapestre. 

A part melletti ösvény innen indul.

Erre mentünk volna, ha sikerül rábeszélnem a társaságot egy kis
gyaloglásra…

Ehelyett a kikötőbe sétáltunk el.

Kicsi és nagy.

Játszótér a kikötőnél.

Játék a mólón.

Színek és búcsú a tótól


Szállásunk: Gejzír Vendégház

Füredi programjaink: 


Kategóriák:Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s