Uncategorized

Pótharaszti sétaerdő és finom ízek a Tántiban

Második karácsony előtti szabadnapunkon a közeli Csévharaszthoz tartozó parkerdőben terveztünk egy kis túrát, majd ígértünk a gyerekeknek egy kis finomságot, amit az Újhartyán mellett nyitott új helyen, a “Tánti házias ízek“-ben fogyasztottunk el. 

Pótharaszt már nem a falu része, kicsit túl kell haladni a településen. Kis parkoló várja az autóval érkezőket. A központban játszótér, egy gyönyörű faragott szobor és pavilonok, erdei lak, sütögetőhelyek sorakoznak. Igazi kiránduló paradicsom ez a hely! December 23-án érthető módon nem sokan jártak erre, mi kifejezetten élveztük a nyugalmat és a békét. Ám úgy vélem, jó időben itt nagyobb lehet a kirándulóforgalom. A kényelmes lépcsőroson megközelíthető kilátó egy kis dombocskán kapott helyet. 

A Pótharaszti sétaerdő összefoglaló térképe

Megérkeztünk!

9 szarvas fából

Játszótér és kilátó

Kilátó a dombocskán.


Szerencsére nagy választékból válogathattunk: 650 m-es rövid tölgyerdei sétától egészen a több kilométeres tanösvények közül mi a közepesen hosszú, majdnem 3 km-es kis kirándulást terveztük be, a Bucka sétautat. 

A Bucka sátaút induló állomása (mi visszafelé sétáltuk le)

Ösvény a telepített erdőben.

Egy másik útvonal indulása a Bucka sétányból.
Így lehet felszaporítani a kilométereket. 


A telepített erdőben a tanösvénytáblákról megtudtuk, hogy a homokos buckákat a 19. században erdősítette Balla Károly, akinek a sírja előtt is tiszeteleghet az erre kiránduló. Balla Károly hatalmas területet kapott megművelésre, és az erdősítési próbálkozása olyan sikeres volt, hogy később még további területeket bíztak rá. 


A buckák között a gyerekek nem győztek rohangálni, kiengedték a gőzt és hol versenyezve, hol csak élvezve a terep különlegességét, vadul szaladgáltak fel-le. 

Óvodás kisfiam szerint ez nem sétány, hanem futány. 

Minden buckát meg kellett mászni! 

Folyamatos sebesség… 🙂 

Az egyik tanösvénytáblánál pihentünk, uzsonnáztunk egyet. Utána már szedni kellett a lábunkat, mert csakúgy mint előző nap, a szürkület az erdőben ért minket. A teljesen egyértelmű kitáblázás segítette a tájékozódást, és hamarosan, még a teljes sötétség beállta előtt visszaérkeztünk a kirándulóközponthoz. Már csak a mi autónk magányoskodott a parkolóban, gyorsan be is szálltunk, hogy teljesítsük ígéretünket.

Uzsonna az erdei pihenőnél. 


A biztonság kedvéért odatelefonáltam a Tántiba, ahol megnyugtattak, hogy szeretettel várnak minket csak egy desszertre is. Gyönyörű, néhány hónapja átadott étterembe érkeztünk, ahol kedves személyzet leste a kívánságainkat. Szemük sem rebben a gyerekek láttán, sőt, örültek nekünk. A srácok kiválasztottak a pult mellett a kívánt süteményeket, amiket jóízűen elfogyasztottunk. Nekünk már szinte életmentő volt a finom friss kávé. 

Gyerekfoglalkoztatók az unatkozó csemetéknek.


Viszont megjegyzem, hogy nem szabad mindig hinni a GPS-nek. Ezen a két napon mindig mindenhová értelmes és jó útvonalakon vezetett minket, ám a Tánti után megtréfált. Jelezte, hogy a szállásunk mindössze 10 percnyire található az étteremtől, földúton. Mivel eddig is sima, teljesen használható földutakon mentünk a vendégház-tanya körül, fel sem merült bennünk, hogy ezúttal majd sokkal nehezebb szituáció következik… Jó, hogy nem akadtunk fönn! Szinte használhatatlan úton döcögtünk kb. 5-tel, az út is legalább fél óra lett a vaksötétben vánszorogva, és a gyerekek határozottan meg voltak ijedve. Mi próbáltuk viccesen kezelni a helyzetet, de valójában minden pillanatban arra gondoltunk, hogy mit teszünk, ha fennakadunk??? Nagyon mérgesen szálltunk ki a kocsiból a szerencsés megérkezés után, és elhatároztam (én voltam a mitfahrer), hogy soha többet nem bízom kizárólag a GPS-re a vezénylést! 

Azoknak, akik épp nem terveznek megszállni a környéken, de közel laknak, és szívesen barangolnak, íme egy egynapos programajánló:

  • Délelőtti séta, rövid kirándulás a Pótharaszti sétaerdőben, itt játszóterezés. (Ha több időtök van, menjetek el a Csévharaszti templomromig, ez oda-vissza 6 km.)
  • Ebéd az újhartyán melletti Tántiban.
  • Délután séta a Szent Jakab sétány pallósorán, itt kilátó, csatornapart.
  • Uzsonna a Dabas-Sáriban található (tanösvénytől kb 300-400 m-re) rétesházban.
  • Télen sötétedés után: Eta néni kivilágított háza Dabason.

Ha megszállnátok, szeretettel ajánlom az általunk is tesztelt Családka Vendégház és Állatudvart!

Kategóriák:Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s