Uncategorized

Családka Vendégház és Állatudvar

– Támogatott tartalom –

– SZÁLLÁSHELYTESZTELÉS MEGHÍVÁSRA – 


A Családka közelgő nyitásáról egy szakmai Facebook csoport kapcsán már előbb értesültem, mint a nagyközönség. Ráadásul hamar kiderült számomra, hogy a szépen berendezett szálláshely mögött egy profi lakberendező tulajdonos áll – akiugyan abban a lakberendező suliban végzett, ahová immáron másfél éve én is járok. Ízlésvilágunk, kedvenc színeink, igényes bútorokkal kapcsolatos elképzeléseink nagyon hasonlítanak, ezért számomra biztos volt, hogy valamikor szeretném kipróbálni ezt a csudaklassz kis vendégházat a családdal. Nagyon örültem, mikor ősszel Alíz megkeresett, és együttműködést ajánlott. Sajnos a téli szünet előtt egyszerűen nem tudtunk időt kisajtolni erre a látogatásra, de amint beköszöntött a karácsonyi vakáció, azonnal “kilőttünk”, hogy Újlengyel felé vegyük az irányt. Szokásos karácsony előtti utazásunk krónikája következik, első fejezetben a szálláshely bemutatásával.

Lakóhelyünktől mindössze 1 órát kellett autóznunk az Újlengyel település mellett fekvő tanyáig, ami jelen pillanatban – utolsó utáni feladatok karácsony előtt, osztály pásztorjáték a szülőknek 21-én este, itthoni takarítási munkák végső fázisa, sütik és pakolás… – különösen praktikusnak bizonyult. Mindössze 48 órával számolhattunk, az oda-vissza utat is belekalkulálva az időnkbe, így tehát minden perc számított. 

Az utolsó néhány kilométert földúton kell megtenni, ott jártunkkor ez a földút teljesen jól járható volt (nem tudom, esős időben milyen lehet, úgy vélem, akkor sem vészes). Segített, hogy az igazi fagyos decemberi időjárásban a tanyasi lakók által sokat használt út teljesen sima volt, szinte “sztráda”. 

Alíz már a tanya bejáratánál várt minket. Dupla kapus beengedés – az állatok védelmében – és már ott is álltunk a ház előtti parkolóhelyen. Alíz férje családjának tulajdonában áll ez az 5 hektáros, erdőt-mezőt magába foglaló körbekerített birtok, amit a kiadással gondoltak eladás helyett inkább újrahasznosítani. A különálló ház 4-5 személy kényelmes elszállásolására alkalmas, az apartmanházban pedig további vendégek alhatnak. A névválasztás már sugallja a fő célcsoportot: a kisgyerekes családokat célozták meg elsősorban, de természetesen más vendégeket is örömmel fogadnak. 

Kompakt kis ház, minden van benne, amire szükség lehet!

A kis saját kert mögött az erdő, benne legelésző állatok.


Tudom, lesznek családok, akik számára a fő vonzerő az állatokkal való közeli kapcsolat lesz! Igen, itt aztán lehet barátkozni, simogatni, együtt élni-lélegezni velük! Magdi, az állatok gondozója szíves-örömest bemutatja az etetés csínját-bínját. Nekünk annyira kevés időnk maradt, hogy mikor Magdi etetett, vagy nem voltunk jelen, vagy pihentünk. Aki a nyaralását tervezi ide, vagy ki sem mozdulna a birtokról, biztosan tud majd neki segíteni. Persze mi is örömünket leltük az állatok közelségében. Gyapjas csacsi szőrét nem győztük simogatni, olyan finom puha, Barnus a kis póni pedig mindannyiunk szívébe belopta magát puszta jelenlétével. Mindketten nagyon okosak, hozzá vannak szokva a látogatókhoz.. A lovacskák inkább tartották a távolságot, de azért ők is békésen legelészgettek a ház közelében. A kecskék legszívesebben az ölünkbe ugrottak volna, a barik is odajöttek a kerítéshez, amint megjelentünk, a libák és kacsák pedig boldogan gágogtak körbe-körbe az udvaron csapatokban vonulva. Köztük láttunk néhány harcos jelenetet is, elképesztő, miket tudnak ezek veszekedni :). A tyúkok és a kakas aznap érkeztek, amikor mi, így nekik is minden új volt, tétován fedezték fel a telek adottságait – elődeiket elvitte a ravaszdi. Egyedül a nyuszi nem hagyta magát még neki szánt finom szénával sem lekenyerezn, ő minden megjelenésünk alkalmával rettegve elbújt. A mangalicákat nem különösebben érdekelte a jelenlétünk, a távolban legelésző szürkemarhákat tisztes távolról, inkább a jó meleg szobából, az ablak mögül figyelgettük.

Alíz mesél az állatokról és a birtokról. Kislányom Barnus simogatja.

Gyapjas rendkívül barátságos.

A “veszekedő libák” kifejezés immáron érthető számomra.

Doromboló cicus a tornácon – ha beengedtük, szívesen be is jött. 


A ház ízlésesen és igényesen felszerelt. Nekünk hetünknek kissé szűkös volt, de ezt előre tudtuk, előre készültünk erre, így nem ért meglepetésként. Alíz felajánlotta, hogy a nagyfiúk aludjanak az apartmanok egyikében, de mi szerettünk volna egykupacban maradni, így bevállaltuk a pótágyakat. A konyha felszerelt, gázon tudtam főzni két egyszerű ebédet, vacsorára azt ettük, ami maradt, a fenséges reggelik pedig külön említést érdemelnek… (A honlapon szereplő professzionális fotókat nem tudom és nem is akarom túlszárnyalni, érdemes megnézni, ugyanott 3D bejárással lehet körbejárni a házikót.)


A vendégkönyvben majd keressétek
meg az én beírásomat. 🙂

A ház melegét a középen elhelyezkedő
búboskemence biztosítja.
Mi szabályoztuk, mennyire legyen meleg.

Finom teasütemény várt minket ilyen szép díszdobozban.

Legkisebbünk egy 140 cm-es 
rácsos ágyban kényelmesen elfért.

A háznak grafikus álmodott porfi arculatot, mely megjelenik a
dekorációs elemeken, a bögréken és az ajándéktárgyakon. 

Hasonlóan gondolkodom, ezért 
nagyon tetszik: Alíz a maradék
tapétákból dekort készített.


Mert a Családka Vendégház szolgáltatásában benne foglaltatik a bőséges, finom, ízletes reggeli. Fél nyolckor érkezett két piknikkosárban az étek a kis ház tornácára. Friss pékáru, joghurtok több ízben, házi “disznóságok” és sajtféleségek, lekvárok, mindkét reggel egy-egy üvegnyi gyümölcslé, és a slusszpoén: öt adag kakós tejbegríz a gyerekek örömére. A kávénkat magunk főztük meg – minden adott hozzá a konyhában – forró teát bőségesen iszogattunk a két nap alatt, hiszen mindig a hidegből tértünk haza, a tejet és a gyümölcslevet pedig a kosarakban kaptuk. Szóval az ellátás minden álmunkat felülmúlta, nem szoktunk ehhez vendégházaknál…  

Reggelink, kipakolás előtt…

… és kipakolás után. Bőséges, ízletes, házias!


A két nap alatt felfedeztük a környéket: jártunk a dabasi Szent Jakab sétányon, megnéztük Eta néni (szerintem Holdról is látható) kivilágított házát, sétáltunk a Pótharaszti sétaerdőben és desszerteztünk  egy 2021 júliusában nyílt újhatrtyáni éttermben, a Tántiban. Mindezekről írok majd két további bejegyzésben. A házban található tévé távirányítójához hozzá sem nyúltunk, viszont esténként társasoztunk és kártyáztunk. Számunkra ez is a feltöltődés fontos eleme. 🙂 


December 24-én a második fenséges reggelink elfogyasztása után jóllakottan, kipihenten indultunk útnak, hogy egy óra múlva már odahaza készülődjünk az angyaloknak segíteni. Évek óta mondom, hogy ennél jobban nem lehet elkezdeni a családi karácsonyt: valódi kikapcsolódással, a természetben feltöltött “elemekkel”, friss levegőbe szippantással. Ráadásul idén még az állatok közelségének örömét is megkaptuk ajándékba. (Gyapjas és Barnus egyébként “szerepeltek” a nyáregyházi pásztorjátékban.)

A Családka Vendégház és Állatudvar saját honlapját itt találjátok.


Ha szeretnéd, hogy a Te szálláshelyedről is készüljön egy ehhez hasonló precíz leírás, őszinte bejegyzés a Barangoló család blogon, vedd fel velem a kapcsolatot a barangolocsalad@gmail.com címen. 

Kategóriák:Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s