Uncategorized

Geoládászás Vidróczki nyomában, vízesések mentén

Sámsonházáról hazafelé elnéztem Pásztó irányába, és valahogy “hívogatott” a hegy. Mondtam is a családnak, hogy legközelebbre kinézek valami jó kis túrát a Mátra nyugati felében, mert hasonló távolságra van mint a Cserhát keleti lankái, és izgalmas túraútvonalakat tartogat. A Mátra térképet elővéve azonnal adta magát, hogy a Vidróczki-barlang – vízesések – Vörös-kő-bérc – Mocsár-bükki-rét – Mátrakeresztes körön keressek néhány geoládát a gyerekek örömére, és már kész is volt a túraterv. Hűvös, de napsütéses időben indultunk neki, s magunk sem gondoltuk, hogy ennyire szép lesz ez a néhány óra a hegyen.

Mátrakeresztes parkolójába 10.30 körül gurultunk be Húsvéthétfőn délelőtt. Ekkor már elég sok kocsi állt itt, de még volt hely. A parkoló melletti étterem (Fakanalas Csárda) üzemelt, ám a szabályozások miatt sem bent, sem kint a padokon nem lehetett enni, így akik vásároltak, azok a füvön eszegettek, piknikeztek. (Úgy tudom, ez hamarosan változni fog, mindenesetre jó tudni, hogy VAN étkezési lehetőség a “központban”!)

A piros kereszt elején.


Tervezett útvonalunk első szakaszához az étterem melletti hídon kellett áthaladnunk, majd itt fel a meredek emelkedőn. Az Alsó-vízeséshez szinte végig erdészeti műúton gyalogoltunk. Nagy segítség a Természetjáró alkalmazáson a térkép funkció, mert nem minden kereszteződésnél egyértelmű a jelzés. Az app segítségével viszont lehetetlen eltévedni. 

Első geoláda találatunkat az Alsó-vízesés mellett ejtettük meg. Mivel igen meredek a völgy oldala, ahol le kell menni a ládához, a nagyokat engedtük le, mi a kicsikkel fent maradtunk. Onnan próbáltuk őket hangosan instruálni. A láda ugyanis egy sziklamélyedésben volt elrejtve, de a sziklafal elég nagy, bizony keresnünk kellett jó ideig, míg megtaláltuk. Illetve megtalálták. 🙂 Boldog öröm! Ajándékcsere, a jelszó megjegyzése, majd a láda biztonságos visszarejtése után a nagyok visszamásztak a meredek ösvényen, bekaptak pár falatot, s indulhattunk tovább. 

Meredeken le az Alsó-vízeséshez, az első geoládáért!

Valahol itt van elrejtve a láda.


A Felső-vízeséshez a patak menti ösvényen kell tovább haladni. Ez szűk és néhol kényelmetlen, a kicsiknek segíteni kell! De megéri felmenni. Útközben láttuk ezt a csodát:

A foltos szalamadrát élőben látni igazi 
különleges élmény volt. (Az állatos könyvünkben
majdnem minden este megnézzük.)

Odafent pedig A Lyukas-kő, meg egy újabb kis vízesés várt minket. Csodálatos napsütés, szélárnyék, csak mi és a természet. Pihenő, kis keksz és ivás. Újabb geoláda felkutatása, egy másik nagy sziklamélyedésben. Nagy öröm, most egy másik gyerkőc találta meg!

Lyukas-kő és Felső-vízezés

Most csak csordogált a víz.

A kis kitérő (és annak eldöntése, hogy a Vidróczki-barlanghoz – ami valójában egy kis mélyedés – ezúttal nem mászunk fel) után visszakanyarodtunk az eredeti útvonalra, ahol egy hosszú, meredek kaptatón kellett kitartóan felfelé gyalogolni. Legnehezebb dolga a férjemnek volt, aki a meleg hacukákkal felöltöztetett 3 évest cipelte a hátán… Viszont az ötéves úgy ment fel a 2 nagy bátyja által közrefogva, mint a kisangyal. 

A réten röviden megpihentünk, de csak annyira, hogy megcsodáljuk a kilátást és újra kapjunk levegőt, majd átvágtuk magunkat a kökénybokrokon – erre vezet az ösvény, nem volt mit tenni, kikerülni nem lehetett ezt a részt, még akkor sem, ha valakinél eltörött a mécses…

Pillatntás a Nyugati-Mátrából kelet felé.

Végre ebéd! Fent a rét tetején, ahol találtunk némi vízszintes részt, és már a szúrós bokrokat is magunk mögött tudtuk, “megterítettünk”, és jóízűen megebédeltünk. Erre a túrára szendvicseket és zöldségeket vittünk, és persze a húsvéti maradékokból is került a dobozokba desszertnek való finomság. Mindig megállapítom, hogy az a mennyiség, amit “épp hogy jó”-nak gondolunk, biztos nem elég. Rá kell számolni, mert elfogy. Minden elfogy… 🙂 

Közben több kiránduló elhaladt mellettünk, némelyek összesúgtak. Láttad? 5! !!! 🙂 hihi, ilyenkor mindig somolygok egyet az orrom alatt. Igen, 5. Egyébként az egész túra alatt alig találkoztunk emberrel. Pandémiás szempontból rendkívül jó, teljesen biztonságos választás volt ez a kis kör. 

A Karancs-Medves felé pillogva a távolba feltűnt Salgó Vára, 
és a messzi-messzi távolban a Tátra csúcsai.

Harmadik geoládának a Vöröskő-bérc ládáját szemeltük ki, de sajnos nem találtuk meg. Felmásztunk a  megadott domboldalra, kerestük a ládát vagy 30-40 percig, de semmi. Így hát kissé csalódottan és igencsak megfáradtan visszaindultunk. A kicsik nyűgössége miatt engedtük el a Vöröskő-bérchez való felmászást. Utólag mondom, hogy jó döntés volt, így is örültünk, hogy gond és nagyobb hisztik nélkül lejutottunk az autóig, a már nagyon nagyon megfáradt öt- és háromévessel. 

Még a GPS segítségülhívásával sem találtuk
meg a 3. geoládát.

Türelmesen várakozunk – matatunk – amíg 
a nagyok geoládát keresnek. (Hátha hoznak
nekünk is valami ajándékot belőle…)
Lefelé menet a piroson.


A Mocsár-bükki-rét egyáltalán nem rét.
Erdő közepén egy tábla. Érdekes!

Tettünk egy kísérletet, hogy az étterem melletti kültéri padoknál fogyasszuk el az uzsonnát, de az alkalmazottak kijöttek és elzavartak minket. Nyilván nem akartuk, hogy miattunk büntetést kapjanak, így hát felálltunk. 

Ugyaninnen indul a Csörgő-patak szurdoktúra a másik irányba. Innen lehet felkapaszkodni Ágasvárra és az Óvárhoz is. Ez egy másik kirándulás, egy másik nap krónikája lesz.

Hazafelé megálltunk a Hasznosi-víztározónál, ahol megbeszéltük, miért fontos egy ilyen víztározó a környéknek, miért nem szabad benne fürdeni, és mekkora veszélyt jelentett, mikor majdnem átszakadt a gát egy hatalmas esőzés után 2010-ben. Itt is van geoláda, a dombtetőn vár, sőt, a Gombás-tetőn egy elhagyatott repülőtér... egy másik kiránduló nap témája ez a séta! Szóval ha eljutottál idág az olvasásban, kaptál még két túratippet ajándékba! 🙂

A megerősített és immár biztonságos gát felülről.

Végül a térkép a túránkról. Km-ben nem mentünk sokat kb. 6-6,5 km-t (sajnos a legelején elfelejtettem bekapcsolni az útvonalkövetőt), de a szintkülönbség nagyon sokat tett hozzá a túra nehézségéhez – főleg a kisebbek számára. 

Piros kereszten fel a hegyre, rá a pirosra, majd
azon vissza a parkolóig.



Kategóriák:Uncategorized

1 reply »

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s