Uncategorized

Nyaralás a Fertő-tájon 3. rész: Sonnentherme élményfürdő, Lutzmannsburg


Nem ígértünk semmit a gyerekeknek a nyaralással kapcsolatban, nehogy felelőtlen kijelentéseket tegyünk a jövőre vonatkozólag. A Sonnentherme közelségét sem említettük nekik – bár korábban már beszéltünk erről a nagyszerű, “bakancslistás” helyről, vágyva nézegettük a képeket, melyről komplett ajánlót, prospektusokat és ajándékokat hoztam 2 éve egy bloggertalálkozóról. Úgy voltunk vele, hogy akkor jövünk el ide, ha 100%-ig biztos: tudjuk a kinti részt is használni, kipróbálni. Hegykőre érkezésünkkor elviselhetetlen volt a meleg, ráadásul vasárnap volt, másnapra mondták az év egyik legmelegebb napját. Kánikula, hétfő, osztrák családoknak (szegények!!) még tanév, a Sonnentherme viszont nyitva… nem volt kérdés, hogy rögtön első teljes nyaralós napunkon ellőjük az élményfürdő kártyát, ki tudja, mikor lesz ennyire jó idő később? (Nagyon jó döntés volt!)


A hatalmas parkolóban reggeli érkezésünkkor bőven volt még hely. A bejárat és tulajdonképpen minden a fürdőben teljesen akadálymentesített. Sőt, jó tudni: van egy olyan legális lehetőség, hogy ha már csak messze van parkolóhely, a főbejáratnál kiszáll a család, mindent kipakolnak, kiugranak, majd egyik szülő elkanyarodik a kocsival a messzi helyre, s csak ő gyalogol vissza, a gyerekek addig biztonságban, árnyékban várakozhatnak. Erre külön helyek vannak fenntartva. 

A beléptetés flottul és gyorsan ment. “Karórát” kaptunk, odabent ez helyettesítette a készpénzt is, így elő sem kellett venni a pénztárcát sem kávézáshoz, sem az extrákhoz. Sajnos a belépő nagyon drága magyar szemmel, magyar nagycsaládosként, magyar fizetéssel a hátunk mögött. Egyszer kifizeti az ember, de magyar viszonylatban szinte fizikai fájdalmat éltünk át, mikor elhangzott a végösszeg hetünkre. 🙂 Bár ne így lenne. Odabent nem is használtunk semmi extrát, csak a két kávét kellett kifelé menet kifizetni, ebéddel készültünk. 

Belépés után azonnal elvihettünk volna egy masszív, fertőtlenített babakocsit –
akár egész napos használatra.

Működő játékok a bejárat után.

Belépés után végiggyalogoltunk a belső fürdőn, s a babarészlegeken keresztül kifelé vettük az irányt, hogy egy árnyékos helyet keresve letelepedjünk valahová egész napra. A közepes gyerekmedencék mellett találtunk természetes árnyékot a nagyhomokozó mellett közvetlenül. Itt tényleg egész nap árnyékban ültünk (már amikor ültünk, haha!), ráadásul az épp homokozni vágyó kicsik játékát is a karosszékünkből tudtuk nézni. Ez volt az egyetlen nap az egész nyaralásunk alatt, amikor olvasni tudtam napközben, szinte hihetetlen volt!! Ha időben érkeztek, nagyon nagy eséllyel jut az egész családnak kényelmes napozóágy vagy szék, napernyő. Ezekért nem kell fizetni.

Ebéd a strandon! (Menü: fasírt, keménytojás, zöldségek, pékáru)

Pihenés, mindenki a saját napozószékében.

A kicsik egyszerre aludtak! Micsoda ajándék! A 3,5 éves nagy élményként élte
meg, hogy aznap kivételesen őt is ringattam, egy ottani babakocsiban.

Örömmel konstatáltam, hogy szuper kisbabás megoldások várják a kisgyerekes családokat. Szoptatókuckók, pelenkázósarkok, járókák, babamedencék és babajátékok nagy választéka. Boldog kisbabás családok lubickoltak ezekben a medencékben és az időpont miatt (mint említettem, még nem köszöntött be ekkor az osztrák gyerekek számára a nyári szünet) tömeg sem volt.

Szoptatós kuckó

Pelenkázósarok
Babakonyha
Babamedencék

Itt is le lehet telepedni, több helyen járókák, babakarámok.

Egy másik gyerekmedence.

A nagyok is megtalálták a nekik való játékokat és élményelemeket a fürdőben. Simán el mertük engedni őket a nagycsúszdákra – azzal a feltétellel, hogy mindig bevárják egymást, vigyáznak egymásra. Ez a “három nagy” esetében abszolút megbízhatóan működött, így boldog csúszdázás volt egész nap. Kinti, benti, liftes, lépcsős csúszdák, hullámmedence, jacuzzi, minden ki lett próbálva. Ezekről a pillanatokról nem tudtam fotót készíteni.

A nagyok “valahol ott” csúsztak, szinte egész nap.

A kicsik közül a 3,5 éves szintén talált magának olyan csúszdát, ahol (nem viccelek) órákig elvolt. Ez az a medence, ami mellett aztán az animációs ének, tánc is zajlott 15.30-kor (milyen találó, hogy a kicsik ébredése utánra időzítették ezt a napi állandó programot.) Kézműveskedni egy erre kialakított sarokban szintén lehetett volna, de ez gondolom leginkább azokat fogja meg, akik nem először vannak itt vagy nem csak egyetlen napra érkeztek. 

Kézműves sarok

Kinti gyerekmedence – ahol Vilink órákig csúszdázott egy labdával. 🙂


Kint a kertben van még számos lehetőség a gyerekeknek: gokart pálya tekerős gokartokkal, csocsó, ping-pong, száraz (zsákos) csúszdák, kisvonat, kishajók, ugrálóvár, fröcskölős pancsolók, és megannyi játszótéri elem. 

Animáció a vízparton. Sunny Bunny és Pinky Bunny saját zenéivel.
Az animáció egy-egy mondata magyarul is elhangzott.

Kisvonat, amelyen bárki utazhat.

Gyerekeknek való kiscsónakok.

Kinti babamedence.

Ugrálóvár, játszótér.

A kisvonat bejárata.

Különleges játszótéri játékok!

Homokozó: árnyékos és napos részek is vannak.
Felesleges saját homokozó játékokkal készülni, itt az is van.

Nagyobbak tudnak falat mászni majd onnan a vízbe ugrani, magasról beugrani, “vízen járni” (ez is animációs program volt), vagy csak simán úszni egy jót. 

Milyen magasról mersz leugrani?

Mászófal, ahonnan a vízbe pottyanhatsz.


Fizetős program a VR szemüveg, azaz úgy csúszol le az egyik nagycsúszdán, hogy a szemüvegben virtuális világban vagy, nem látod a kanyarokat, viszont beugrik mondjuk egy alien vagy egy dinoszaurusz eléd. Hát, azt hiszem, ha fizettek volna nekem, én akkor sem próbáltam volna ki, bőven elég volt nekem a sima csúszás izgalma a gyerekekkel (lehet hármasban is csúszni az egyik “fánkos” nagycsúszdán), vagy nélkülük.

A nap végén fáradtan vonszoltuk ki a nyűgös, szót fogadni már egyáltalán nem akaró, viszont egymást szekáló, sikongató és nyüszítő hangokat kiadó srácainkat a fürdőből. (Ezt az élményt kihagytam volna az élményfürdős napból. 🙂 ) Mindegyikük elaludt a rövid, kb. 30-35 perces úton visszafelé. Gyönyörű alkonyatban volt részünk aznap, egy csodás burgenlandi lankán meg is álltunk, hogy lefotózzuk, és megmaradjon az emlék, bár a képek közel sem olyan szépek, mint a valóság volt. 



Érdekességként említem meg, hogy a bloggertalálkozón megismert magyar munkatársak közül többeket is láttam aznap a fürdőben, igaz, mivel magam is egy, kettő vagy több gyermek után rohantam, vagy éppenséggel rájuk vigyáztam, szóba elegyedni velük sajnos nem tudtam (valószínűleg nem is emlékeztek volna rám). Ennek ellenére jó volt látni az ismerős arcokat. Számomra egy ilyen fajta lojalitás egy munkahelyhez  (már akkor is sok éve dolgoztak itt, mikor megismertem őket) mindig azt üzeni, hogy jó itt dolgozni, szívvel-lélekkel vannak jelen a munkában. S ez egyben azt is jelenti, hogy nem csak a dolgozók, hanem én, mint vendég is meg vagyok itt becsülve. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s