Elkövettünk egy hatalmas hibát idei nyaralás előtt, a csomagoláskor. Megnéztük előre, hogy milyen idő várható – de nem állítottuk át a helyszínt. Így a budapesti, viszonylag változatlan meleg időjárásra pakoltunk. Mivel hetek óta nem volt drasztikus változás, elhittük, hogy abban az egy hétben is így lesz, amíg mi a Zemplénben barangolunk. Nem raktunk hát sok meleg ruhát, csak annyit, hogy “ha lehűl este a levegő és még kint vagyunk”. Most már tudom, hogy át kellett volna állítani az előrejelzés helyszínét a Zemplénre. Ott ugyanis komoly lehűlés következett, ami velünk együtt érkezett meg.
Így már az első kirándulós napunkon kezdtük a cidrizést. Regécen még csak-csak elvoltunk, de a délutáni, pálházi kisvasutazásnál már úgy vacogtunk, hogy a nyitott kisvasúton, mint a szopós malacok, összebújva ücsörögtünk. 13-15 fokot mutatott a telefonunk.
Nem tudom, mit gondolhatott rólunk a kalauz (aki persze normálisan fel volt öltözve), miközben 8000 Ft-ot gombolt le rólunk. Nincs retúrjegy, nincs oda-vissza kedvezmény. Ezt soknak találtuk 25 perc romantikus döcögésre, ezért visszafelé már csak a Férjem szállt vonatra (vállalva ezzel a további fázós félóra következményeit), visszament a kocsiért, és kb. 10 perces kocsikázással értünk jött, Rostallóra.
Mert mi, amíg ő döcögött és autózott (összesen 40 perc), sétáltunk egyet kényelmes tempóban Kőkapuról Rostallóra.
![]() |
Futás! Szabadon, biztonságban. (Bár jött néhány száguldó autó…) |
![]() |
Elmondhatatlanul szép erdő.. |
![]() |
Rostalló után tovább sétálva egy erdei látogatóközpontra és szálláshelyre bukkantunk. ZÁRVA. 😦 |
![]() |
A hátsó épület a szálláshely. Nagyon szép. |
Jó tudni: a Pálházi kisvasút az év bizonyos szakaszában csak hétvégén üzemel. (Persze nyáron nem, de én elnéztem… szóval mehettünk volna hétköznap is, mindegy most már.) Ezért is “kellett” ezen a napon mennünk, mert elnéztem világosan láttam, hogy ha most nem kisvasutazunk, a következő hétvégén már nem jutunk ide vissza. Megéri kipróbálni, még így is, hogy sajnos elég drága. Aki pedig még nem volt Kőkapun, mindenképpen sétáljon egyet a Károlyiak vadászkastélya tövében, ami egy különleges sziklára épült, nézze meg a kis tavat, menjen fel a kastély teraszára, igyon egy kávét az étterem kiülőjén, gyalogoljon át Rostallóra. A táj varázsa csodálatos, a csend valódi élmény – ez is a mottója a kastélyhotelnek, “ahol a csend kezdődik”. Lehet ide egésznapos programot is kigondolni, hiszen túraútvonalak szelik át az állomásokat. Ám a kisvasút menetrendjéhez – már ha azzal jöttök-mentek – mindenképpen alkalmazkodni kell.
![]() |
Feljárat a kastély teraszához. |
![]() |
Kinézünk a tóra. |
![]() |
A tó felől a kastély. |
Kategóriák:Uncategorized