Mecseki hegyoldal, teraszos elrendezés, érdekes építészeti megoldások – ezek voltak a hívószavak, ha a Magyarhertelendi Fürdőre gondoltam korábban. Képek alapján voltak csupán elképzeléseim, de nagyon érdekelt, milyen lehet ez a különleges kis fürdő a kis baranyai falu szélén. Egy hétfői napot tűztünk ki a látogatásra – jó döntésnek bizonyult. Nemcsak a bejáratnál kerültünk azonnal sorra, hanem kaptunk árnyékban kényelmes fekvőhelyeket és az ebédnél sem volt gond a várakozással. 

A kempingből néhány perc alatt sétáltunk át papucsban, ráadásul Eric adott nekünk egy kedvezményes belépő kupont, úgyhogy hurrá. 

Előre szólok, keveset fotóztam. Minden fürdőben keveset fotózok, hiszen a gyerekeken a szemünk, ha van egy kis nyugalom, akkor sem azon jár az eszem, milyen képeket készítsek.

Számomra meglepően pozitív csalódás volt a Magyarhertelendi Fürdő. A különleges, teraszos elhelyezkedés miatt a kültéri strand nagy százaléka – különösen  a medencék környékén – le van kövezve, ami kizárja, hogy kényelmesen lehessen füvön piknikezni. Ezt ismerte fel a fürdő, s ezért csaknem mindenkinek, aki belép (és nem a legdurvább hétvégi napokon érkezik) jut bőven fekvőhely. Ezek fa ágyak és/vagy székek, közvetlenül a medence környékén, vagy felette. A gyerekmedence mellett lépcsős-teraszos ülőkék is vannak, ahonnan, mint egy lelátóról megpihenve belátni az egész gyerekrészt.

Mikor ezt a medencét megláttam, tudtam, hogy az ötéves kisfiam egész napos programja biztosítva lesz – így történt. A csúszdákon az a szabály, hogy 100 kg alatt bárki lecsúszhat, viszont 8 éves kor alatt csak szülői felügyelettel próbálhatják meg a gyerekek. Felnőttet nem nagyon láttam csúszkálni, de az én gyerekeim az unokatesókkal többször átvették az uralmat ebben a medencében. 😊

Van gyerekpancsoló, és a nagyobb, úszni tudó gyerekek kipróbálták az úszómedencét is. A gyógyrészlegen értelemszerűen nem jártunk, arról nem tudok beszámolni.

Odabent van két gyógyvizes (de nem forró) élménymedence, csobogókkal, áramlattal. Ez a rész ősszel-télen-tavasszal is nyitva tart, ahogyan egész évben üzemel az innen nyíló étterem és a szaunák is.

Számomra nagyon érdekes benyomást nyújtott a fürdő kül- és beltéri burkolata. Nehezen találom a szavakat, mert egyrészt szedett-vedettnek láttam a sok, különböző kőből kirakott mintát, másrészt mégis volt benne valami egységesség, ami megragadja a figyelmet. Nem vagyunk egyformák, nem kötelező, hogy mindenkinek minden tetsszen, ez az építészeti stílus – bár érdekesnek tartom – nem fog a kedvenceim közé tartozni.

Szoktam emlegetni a mosdó-helyzetet. Én magam csak a kültéri strand mosdóját próbáltam, attól sajnos nem voltam elájulva. Eleve egy ergonómiailag lehetetlenül pici helyre terveztek be három wc-t, egyszerűen lehetetlen kinyitni az ajtókat, ha más is van bent. Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha valaki kezet mos, a másik mögötte nem tud kijönni a wc-ről, ez botrányosan nagy hiba tervezői részről szerintem. Mikor megemlítettem a takarítónőnek, hogy a szappantartóból kifogyott a szappan, odajött, megnézte, és azt mondta, AZ UTOLSÓ CSEPPIG ki kell nyomni – mondtam: próbáltam – ő nem tehet róla, neki a főnöke ezt mondta. Az utolsó cseppig. Jeleztem, hogy már harmadjára vagyok itt, az utolsó utáni csepp sincs már benne, egy órája sem volt. Csak a vállát vonogatta, hogy neki a főnök mit mondott. Járványhelyzetben, könyörgöm?!?! Szóval a kültéri mosdók és tisztaság: kettes. A többi rendben volt a strandon.  A beltéri wc-t sógornőm próbálta, azt mondta, az sokkal jobb és tágasabb.

Viszont nagyon nagyon tetszett, és ezt családilag nem győztük dicsérni, hogy itt kültéren-beltéren egyaránt le lehet ülni. Gondoltak arra, hogy az ember nem egész nap a medencében áztatja magát, jó kijönni, jó, ha van a családnak egy saját bázisa, ahol ehet-ihat, pihenhet. Magyarhertenden ráadásul mindezt árnyékban tehettük.

Kivételesen nem menüt ettünk – bár megtehettük volna, hiszen az étteremben normális ebédet is lehet enni, ami nagyon jó hír! Az évi egy lángos-palacsinta ebédünk itt csúszott le, és meg kell mondjam, nagyon rendben volt, nem csöpögött a zsírtól, kifejezetten finom lángost kaptunk különleges ízekkel – sógorom például babosat, unokaöcsém lekvárosat evett és mindkettejüknek nagyon ízlett.

Bár nem használtuk, készítettem képeket a sportpályákról és a játszótérről, ami egy szinttel lejjebb található, mint a gyerekmedencék.

Sportpályák és játszótér egy szinttel lejjebb.

Ha jöttök, pláne ha gyerekekkel érkeztek nyári hónapokban, a Magyarhertenedi Termálfürdőre szánjatok nyugodtan egy teljes napot, el fog telni. Az árak egyáltalán nem vészesek, a fürdő alapvetően tiszta – a papucs olyan szinten kötelező, hogy mindenhol nagy betűkkel ki van írva, hogy csak így lehet közlekedni. Amire figyelni kell, hogy a domboldalon nem érdemes rohangászni hagyni a gyerekeket, mert rendkívül balesetveszélyes. Vannak ténylegesen meredek szakaszok a sétányokon, szeleburdi gyerekek szüleinek üzenem, hogy extra figyelemre lehet szükség emiatt. Ha mindezt tudva és ismerve érkeztek, nagyon jó napotok lesz, nekünk is az volt!