Uncategorized

Gyomaendrőd: lombkoronasétány, hajókázás, strandolás – egy tökéletes nyári nap

Békés nyaralás Békésben 5. rész
Világos volt, mikor Békéscsabán foglaltam szállást, hogy a közeli Gyomaendrődöt és Szarvast mindenképpen belevesszük a nyolc-kilenc napi programba, mivel ritkán járunk e szegletén az országnak. Mindkettő elég távol esik a kiindulóponttól, ezért egy-egy napot szántunk mindkét városra. Gyomaendrődön picit neccesen, de elegendőnek bizonyult az egy nap, Szarvason nem – de erről majd legközelebb írok.

Gyoma és Endrőd két külön város volt, bizony. Szegényeket, a két nagy ősi ellenséget, aki úgy utálták egymást, hogy gúnyneveket aggattak a másik város népére, 1982-ben egyetlen tollvonással összevonták, egy várossá. Az utálat nem szűnt meg, a két templom és a két központos városszerkezet máig megmaradt, annak ellenére, hogy a város már nem kettő, hanem valóban egy egész, összenőtt település. Mi jártunk ezen a napon mindkét részen: Gyomán található az Erzsébet-liget, a fürdő, a lombkorona-sétány, és a hajókikötő, ahonnan kis hajócskánk indult, az ebédet is itt költöttük el. Endrődhöz tartozik a Templom-zug, ahol a látogatóközpont és a strand várt minket. 

Lombkoronasétány az Erzsébet-ligetben

Az autót egy kicsi parkolóban hagyva elindultunk a parkba sétálni, láttunk szép játszóteret (nem csábultunk el), medencés strandot (nem próbáltuk ki), és mi csak mentünk, mentünk, mert céltudatosan a lombkoronasétányt kerestük. Hamar meglett, kiderült, fizetős, de nem vészesen drága. A bejárat a kilátó alján van (nyitvatartási időben érdemes érkezni!), itt kell fizetni a végtelenül kedves és türelmes, gyerekekhez szokott fiatal hölgynél, aki – mint utóbb rájöttem – a szúnyoginvázió miatt ül füstölők között a kis bódéban. Igen, itt sok lesz a szúnyog, erre lélekben készüljetek. Azért mégis csak egy holtág mellett található a tanösvény, hatalmas, árnyas fák között. 

Megkapjuk a feladatot: egy átfogó rejtvény kíséri a sétát.

Itt is, mint oly sok helyen, a Patkós Stúdió
gyönyörű munkáit láthatjuk.

A Kilátó tetején bátorságpróba! Jobbra, balra, 
előre és lent: üveg!

Hangos játék madárdallal.

Kilátás Gyomára

A vízen is van egy tanösvényszakasz.

Satírozós játék.

A sétány nem hosszú, néhány száz méter, de vannak rajta feladatok, olvasnivalók. A kilátót is meg kell mászni. Plusz a vízparton van egy stég, külön táblával. Hátul, a bódé mögött további játékok várják a gyerekeket, érdemes papírt és zsírkrétát kérni a hölgytől, mert gyönyörű satíroznivalók sorakoznak.  A jegypénztárnál láttam a kiírást, hogy kit hívhatok, ha hajókázni szeretnénk. Tárcsáztam, és kiderült, utolsó esélyem aznap, ha 1 órán belül ott vagyunk a híd lábánál, mert Zsolt, a hajó és a kemping tulajdonosa később már nem fog ráérni, hogy elvigyen minket egy egyórás körre a Körösön.

A dolog, hogy odaérjünk időben csak azért volt problémás, mert nem voltunk tisztában Gyomaendrőd földrajzi adottságaival, és fogalmunk nem volt róla, hogy a híd lába mit jelent. Nagy nehezen, telefonos segítséggel, némi ide-oda gurulás után jöttünk rá, hogy a városban már látott híd az nem ugyanaz a híd, mint ahová mennünk kell! Az a holtág fölötti híd volt, nekünk viszont a Hármas-Körös hídja kell! Hoppá! Azért megtaláltuk. Most már tudom: google mapsen a “Gyomaendrőd vízitúra megállóhelyet” keressétek, és odavisz a gps. Ez Zsolt kempingje, megállóhelye, hajókikötője. A lombkoronasétánytól már elég messze van ahhoz, hogy érdemes legyen kocsiba ülni.

Kulturált konténeres wc, zuhanyzási lehetőség, kis büfé található a telepen, ahol épp tábor is zajlott. A gyerekek kaptak mentőmellényt, majd felszálltunk a hajóra, és indulás. Nagyon készültem sapkákkal, naptejjel, utóbb kiderült, feleslegesen: a kis hajón tökéletes árnyékot biztosított a ponyva. 

Ebben a kishajóban kényelmesen elfértünk.

Zsolt “bácsi” sokat mesélt a vízről, az állatokról, a történelemről, a munkájáról, a jelenlegi legnagyobb környezeti problémáról, ami nem más, mint az erdősülés. Erdő nő a folyó mentén, az utóbbi 30 évben indult a tencencia, és emiatt teljesen megváltozik a környék flórája, faunája. Fajok tűnnek el, és tájidegen fajok tűnnek fel. 

Mint helyi embert és a Körösök vidéke blog íróját kértem Zsoltot, hogy mondjon nekünk ebédelési lehetőséget, ahol mérsékelt áron kulturált menüt kaphatunk. Ő a Dréhert ajánlotta, a Rákóczi Ferenc utcában. Nagyon finom menük közül lehet választani, kérésre “keverik” a kínálatot, pl. a gyerekek hideg gyümölcslevest kívántak – hoztak két nagy tálnyit, nem győztük bekanalazni… 

Dréher étterem szuper menüvel

Nagy asztalok, gyermekeket elfogadó, kedves személyzet.

Rettentő meleg volt, a gyerekekben a “mindjárt megyünk a strandra és ott még jégkrémet is kapunk” tudat tartotta a lelket. Nem voltak nagyon lelkesek, amikor anyukájuk, azaz én, lelkesen kiáltottam fel a Templom-zugban, parkoláskor: “Itt egy látogatóközpont! Ide bemegyünk!” – Na neeeeeeem. Már látták a strandot, a vizet, a lubickoló gyerekeket. Hogy lehetek ilyen gonosz, aljas szülő, hogy becibálom őket egy ilyen helyre? Ez a Bárka Látogatóközpont, egy nagyon tuti hely. 

Emi néni (remélem, jól emlékszem a nevére) nagyon kedvesen fogadott minket, és szívesen mesélt volna a Bárka központ létrejöttéről, ha hagyják a gyerekek. De mesét, történetet, ismertetőt már nem voltak képesek befogadni. Kész csoda volt az is, hogy utasításra bejöttek… Megígértem nekik, hogy néhány játék kipróbálása után megyünk a strandra. És így is lett. Nem maradtunk sokáig, tényleg eszement forróság volt.

A Templom-zugi Pájer Kempinget és Strandot már jó ideje kinéztem magamnak, hogy szívesen kipróbálnám. Szerelmese vagyok a szabadvízi strandoknak! Nem csalódtam. Az egyszerű mosdók lehetnének itt is tisztábbak, de a víz, az ugráló stég, a nem túl nagy embertömeg (hétköznap jártunk itt) meggyőztek, hogy jó döntés volt ide jönni. A honlapon látható csúszdák elég rozoga állapotban vannak, és egy csúszás 100 Ft, úgyhogy ezt kihagytuk. A gyerekek megkapták jól megérdemelt jégkrémüket, majd néhány fürdőzés után viszonylag hamar elindultunk a szállás felé. 

Pájer Kemping és Strand bejárata

Fizetős extra szolgáltatások

Kevés az árnyék, de hétköznap nem volt gond, mindenkinek
jutott.

Mi egy terbélyes fa alatt találtunk menedéket a tűző nap elől.

Még a Lidl-ben álltunk meg vásárolni – gyanítom, hogy ez a Lidl a Gyoma és Endrőd közötti nem létező határvonalon fekszik – estére ugyanis sütögetést ígértünk a gyerekeknek, és még be kellett szerezni a hozzávalókat. Jó tudni, hogy a Lidl mellett közvetlenül fekszik egy szép nagy játszótér gyönyörű játékokkal. Ez praktikus lehet jövet-menet, vagy másik ötlet, hogy a gyerekek játszhatnak kint, míg az egyik szülő bent vásárol (bizonyos kor felett akár felügyelet nélkül).

Kategóriák:Uncategorized

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s