Uncategorized

MKVM: családos időutazás régmúlt hétköznapokba

 

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Neve hosszú, és riasztó, első hallásra egyáltalán nem tűnik családbarát helynek. Mégis úgy hallottuk, hogy az. Elmentünk, hogy megírhassam Nektek az igazságot – és hogy eltöltsünk egy tartalmas délelőttöt együtt. 🙂

 

Annyit azért elárulok, hogy nem véletlenül született ez a bejegyzés. A múzeum valóban nem csak érdekes, de kifejezetten alkalmas arra, hogy gyerekekkel járjuk végig.

Ahhoz, hogy gyorsan “időutazzunk” egyet, be sem kell menni a múzeumba, elég sétálni egyet Óbuda közeli utcáin. Fogtok találni római kori emlékeket a Flórián téren, középkori kolostor romjait a Kiskorona utcában (az iskola udvarán), klasszicista stílusban épült zsinagógát a Duna-parton, ipari műeméket a 18-19. századból, ez a Goldberger Textilgyár régi épülete (múzeumáról írtam itt). Aztán csak elég tekintetünket felemelni, hogy a 20. század második felében épült panelrengeteget megpillantsuk. Sokáig tudnék még mesélni e macskaköves óbudai utcák varázsáról, de e bejegyzéssel nem ez a célom. Sokkal inkább szeretnék Nektek bemutatni egy olyan múzeumot, amelyet első, sőt második ránézésre sem gondolnánk családi programnak, pedig nagyon is az.

A MKVM-nek volt már helye a Budai Várban, az V. kerületben, végül 2011-ben került a gyűjtemény ebbe a csodás óbudai környezetbe, Krúdy Gyula egykori házába, igazi méltó helyére.
Itt lakott Krúdy, háza most múzeum
A nagy kapun belépve azonnal megcsap a hely hangulata, nyugalma. Pedig ott jártunkkor épp egy csapat gyereknek tartottak szülinapi bulit – mert itt azt is lehet. Nem ingyenes napon mentünk (ingyenes nap minden hónap 3. vasárnapja), mégis mindössze 1000 Ft-ért ment be a teljes család, mert vasárnaponként a családos belépő felét kérik el.
Sorainkat rendeztük a ruhatárban majd kis elemózsia muníciót magunkhoz véve felkerekedtünk, hogy bevegyük a házat. A kedves recepciós hölgyek javaslatára a gyerekek miatt inkább a Vendéglátóipari részben kezdtünk. Ne csüggedjetek, ha az első teremben sok vitrint láttok. Nem ilyen lesz az egész kiállítás, cserébe a vitrinek érdekes dolgokat rejtenek ám!

 

Itt van ez a vitrin, teli gyermekkorom, szüleim
fiatalkori tárgyaival. Érdekes volt az időkapszula előtt
ácsorogni, és figyelni magam, milyen emlékek törnek fel
a látottak hatására.

 

A következőkben egy klasszikus polgári család lakását láthatjátok helyiségenként. A konyhában van egy nagy fiókos szekrény, telis-tele érdekes feladatokkal, fogdosnivalókkal. Amire viszont ki van írva, hogy nem szabad megfogni, azt tényleg kerülni kell, ránk is szóltak – be van kamerázva az egész múzeum.

 

Feladatok a polgári háztartáshoz kapcsolódóan.

 

 

Ahol a cselédlány volt otthon igazán…

 

“Papa névnapi ebédjére” terítve.

 

Mindenhol érdekes feladatok a falon vagy szekrényekben.

 

Megismerhetjük a 19. századi (és 20. század eleji) polgárok mindennapi életéhez kapcsolódó szokásokat, bepillanthatunk az illemtan rejtelmeibe, információkat kapunk a turizmus kezdetéről, az utazásról, a szállodai, falusi tartózkodásról. Aztán jönnek a vendéglátó egységek, szalonok, kávéházak, vendéglők, cukrászdák, édességboltok.

 

Nézd meg, mit rejtenek a bőröndök!

 

Lapozz bele a kávéházi újságokba! Fizetni a kisasszonynál! 🙂

 

Teríts helyesen!

 

Hajtogass textilszalvétát!

 

A Kereskedelmi részlegen a gyerekek fáradtsága miatt inkább csak végigszaladtunk (ráadásul visszafelé), de még így is nagy élmény volt…
Ismerős? Erre a látványra én inkább alulról emlékszem. 🙂

 

Gyermekkorom csomagolásai.
A szülinapi buli résztvevőivel találkoztunk a
“divatosztályon”, így együtt öltöztettük a mágnestáblán
a Párisi Nagyáruház modelljeit.
Még hogy unalmas…!

 

Csak ebben a teremben jó 15-20 percet töltöttünk.
Kétévesünk lekötése volt az igazi feladat, mert természetesen ő minden olyanhoz hozzányúlt volna, amihez nem szabad, és felmászott volna mindenhová, ami le volt zárva. A hosszú, egybenyitott termekben tudott rohangászni, és a belső kertben mászkáló cica is igen hatékony figyelemelterelésnek bizonyult. A többiek pedig (némi segítséggel) megtalálták a maguk kihívásait minden teremben.
Ha látogatásotokat úgy időzítitek, hogy van még időtök a múzeum után, szívből tudom ajánlani a közeli Máltai Játszóteret, vagy a másik irányban a gyönyörű, hangulatos óbudai Fő teret.
Máltai játszótér a közelben! (Lajos u. 121. sz. ház előtt a parton)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s