Uncategorized

Medves-vidéki tél 2. rész: Somoskő

Nem tagadom, hogy egyik első számú szempont úticélunk kiválasztásakor a Somoskői Vár és a bazaltorgonák meglátogatása volt. Ezért első délelőttünkön hova is vezethetett volna máshova utunk, mint a szállásunktól néhány percre található nevezetességhez. Döbbenet, de a vár már nem tartozik hazánkhoz hivatalosan (honlapja is kizárólag a szlovák nyelvet használja – sicc). A szlovákok pedig szezonban belépőt szednek. Azért szerencsére lehet magyar forinttal fizetni… Nekünk viszont ezúttal nem kellett kinyitnunk a tárcánkat, mert túl hideg volt és túl kicsi a turistaforgalom, hogy megérje valakinek ott gubbasztani a kis bódéban. A vár ilyenkor sincs zárva, saját felelősségre szabadon látogatható.
Somoskő vára
Csúszós rámpa, meredek sziklákon közel sem biztonságos várfalak, de cserébe csodálatos kilátás – még ködös időjárásban is. Megérte feljönni, bár valószínűleg a táj szépségének felét sem fedte fel előttünk a felhő, amiben a dombok ücsörögtek. 
Alattunk a falu
Vigyázzatok a gyerekekre, mert ez a terep nem lett biztosítva arra, hogy itt szabadon rohangásszanak a kicsik!! Olyan korlátok vannak, amelyeket simán átférnek a totyogók, ovisok, szertelen kisiskolások!! És alatta semmi, csak a szakadék. Szóval tényleg nagyon kell vigyázni, a várat csakis együtt szabad felfedezni, a gyerekeket semmiképpen nem engedném felnőtt felügyelete nélkül itt mászkálni. Úgy látszik, Nógrádban “ez a szokás”, a nógrádi vár felfedezéséről szóló cikkemben is írtam erről még évekkel ezelőtt.
Ugye te sem engednéd közel az ablakhoz a gyerekeket?
A Somoskői Vár alatt áll egy kis fa kunyhó, amelyben egyszer életében megpihent Petőfi, sőt, még írt is róla, és erre a környék lakói annyira büszkék, hogy őrizgetik a kunyhót tisztességgel. A vár alatti tájékoztató táblákat érdemes átolvasni, sok érdekesség kiderül a történetéről. Kis irodalmárainknak mesélhetünk Balassiról valamint Losonczi Annához írt verseiről, mert az 1560-as években e várban kereste fel gyakran szerelmét nagy költőnk. A vár volt még török, majd kuruc kézen, de 1826-ban végül nem az ellenség, hanem a tűzvész pusztította el. 
Petőfi-kunyhó a vár alatt
Ha jó a kilátás, kelet felé látható a Medves-fennsík, mi a köd miatt még csak nyomokban sem láttuk, de sebaj, épp ezért lesz érdemes visszajönni erre a tájra más évszakban.
Csúcskeksz majszolása a várban
A vár mögött (a jegyszedő bódé előtt elhaladva, majd tovább sétálva kb. 300 m-t lefelé) találjuk a híres bazaltorgonát. E sokszögű vulkanikus képződmények alkotják a vár falának, bástyáinak egy-egy részét, mert a környékbeliek rájöttek, hogy nagyon masszív, és jól kezelhető anyag a bazalt, kiváló építőanyag. A világon mindössze 4 helyen tártak fel olyan bazaltképződményt, amely ilyen íves-oszlopos rendszerben szilárdult meg. Az alábbi képek szerint a fejtés nyomán “jól mászható”. 🙂
További rövid sétaútra van innen a kőtenger – mi sajnos a gyerekek nyűgössége miatt ki kellett hagyjuk  – kicsit távolabb pedig a Macskalyuk bazaltkőbánya (innen termelték ki azokat a “kockaköveket=macskaköveket”, amelyek a világ számos nagyvárosának utcáit borították). Erről a híres “termékről” kapta nevét a vendégház, ahol megszálltunk. Megkereshetitek a Losonczi Anna-forrást, de ha a Petőfi-sétányon indultok lefelé, Eresztvénybe juttok. 

Somoskőn azonban van még egy érdekesség, ami a kisgyerekes családokat hívogatja. A Vadasparkban nyitva tartási időben számos, magyar erdeinkben élő nagyvadat figyelhettek meg “testközelből”. Mi – bár előre jeleztük érkezésünket, és meg is beszéltünk egy találkozót az illetékes úrral, hogy beengedjen – nem jutottunk be, mert ő sajnos nem érkezett meg.
A Kirándulóközpont futurisztikus bejárata

Ideális hely a megpihenésre!
A Vadaspark bevezető útjával szemben található Kirándulóközpontban szerencsére ennek ellenére körbe tudtunk nézni, mert 11-kor épp távozott egy csoport, és emiatt két alkalmazott is jelen volt, akik megengedték, hogy megnézzük a szobákat és melegedjünk egy cseppet az ebédlőben. El is határoztuk, hogy ide egészen biztosan visszatérünk éjszakázni, mert ebben a szobában szeretnénk egyszer ébredni:

Az egyik emeleti szoba
Ebédlő

Elrejthető kiskonyhával

A Kirándulóközpont 21. századi igényeknek megfelelően lett kialakítva, öröm volt szétnézni és látni a sok leleményes megoldást és praktikus ötletet. Kertje és a kis állatpark szintén maradásra ösztönöz, nem lehet elmenni anélkül, hogy ne csodálnánk meg a kedves kecskéket, nyuszikat és csüngő hasú disznócskákat, akik előszeretettel vakarásszák hátukat a fa rámpán…

A zúzmara csodája a Kirándulóközpont kertjében

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s