Fertőd

Soproni hétvégénk – Gazdagság és pompa a fertődi lápvidék közepén



Mély meggyőződésem, hogy a fertődi Eszterházy-kastély hihetetlen méretei és pompázatos gazdagsága abból a célból született, hogy a századok során a szinte semmiből felemelkedő Eszterházy család megmutassa a Habsburgoknak, hogy kik ők, és milyen erőt képviselnek. Innen, az akkori lápvidék közepéről ez egy igen erőteljes üzenet lehetett a császári családnak! Mária Terézia állítólag mindössze egyszer járt itt, s soha többet be nem tette a lábát a Bécstől amúgy nem túl távol eső Fertődre, rossz nyelvek szerint irigykedett… nem is kicsit.



Különleges vezetéssel várt minket a fertődi Eszterházy-kastély: fiatal idegenvezetőnk olyan helyeket mutatott meg nekünk a szokásos csoportvezetésen kívül, melyekre nem lehet mindig bejutni.

Vezetőnk Eszterházy “Fényes” Miklós szobra előtt mesél nekünk.
Első körben a Víztorony alatt berendezett “moziterembe” sétáltunk el (ez hátul, a Bábszínháznál található, itt:)



Ebbe a modern eszközökkel felszerelt térbe egy körpanorámás mozivetítést álmodott meg a kastély felújításért felelős csapata. Ez az a program, amiről nem tudok Nektek képet mutatni, hiszen épp a körpanorámás mozi a lényege, amit nem lehet lefotózni! Képzeljetek el egy henger alakú termet, ezt:



Bezárul minden ajtó (Dávid, a vezetőnk megkérdezte, nem vagyunk-e klausztrofóbiásak), leereszkedik egy körvászon, és elindul a vetítés: először csak szemben, aztán egyszer csak mindenhol, körbe-karikába. Hát… mit mondjak: NAGYON LÁTVÁNYOS!!!! Repülünk a kastély felett, belépünk a valaha a kertben álló Opera épületébe, megnézünk egy rövid operarészletet, részt veszünk egy tűzijáték-bemutatón, amit a herceg egy vendége számára rendelt meg… csak ámultunk és bámultunk. A gyerekeknek is nagyon tetszett, mert a teremben egy pillanatig sem volt sötét, a körpanorámás vetítés fehér vászonra olyan, mintha nappali világosságban ücsörögtünk volna, pedig egy ablak sem volt nyitva. Ha szeretnétek Ti is ebben az élményben részesülni, érkezés előtt mindenképpen érdeklődjetek a recepción, mert ez a program nem minden nap kerül meghirdetésre!!
A kb. 10-12 percig tartó lebilincselő vetítés után a Rózsakert felé vettük az irányt. 

Séta a Rózsakert felé. Ott, a 120 éves tiszafák között,
messze a távolban látszik egy torony: na az a kert vége!
(csak nagyítva van esélyed meglátni)

Rózsakert: az eredeti lugasállványok lettek felújítva.

A Rózsakertet Cziráky Margit, a jelenleg is a kastélyban lakó herceg nagymamája álmodta és valósította meg, a 20. század elején. Az évek során a kert teljesen tönkrement, de a megújuló kastélyprogram tervezői fontosnak tartották a rózsák újratelepítését. Jelenleg kb. 600 féle (nem ennyi darab, ennyiféle!!) rózsatőben lehet gyönyörködni. A lugasokra felfutva néhány év múlva még látványosabb, még illatozóbb lesz a kert!

Illatot sajnos nem tudok csatolni.


Befejezésként a báltermet tekintettük meg – a programba több nem fért időben, de a gyerekeknek is bőven elég volt e három látnivaló. Így is csendben rettegtünk, hogy a bálteremben valamihez hozzányúlnak, amihez nem kellene.  




A “hagyományos” vezetés során mintegy 24 termen és szobán keresztül kalauzolják a vendégeket. Természetesen az egész épület nem bejárható: egy része szállodaként üzemel, egy másik része pedig a mai napig lakott: Eszterházy Antal herceg otthona.

A parkolásért 2015 szeptemberében 570 Ft-ot kérnek el a kastélytól sétatávolságban fekvő nagy parkolóban. Nincs óradíj, csak ezt az egész napra szóló összeget lehet kicsengetni. 
Mindenkit megnyugtatok: a védett fecskék Fertődön is védettek. A fészkeket nem
távolítják el, csak a piszkot szedik le a vakolatról időnként.

Vak és gyengén látó vendégek számára íme a kitapogatható kastélyépület.

Szombat délután három óra körül több esküvői fotózást
tartottak egy időben a kastélykertben.
Volt még egy kis időnk, így elkanyarodtunk a fertőrákosi kikötőhöz, ahonnan a Fertő-tó nyílt vizét szerettük volna megmutatni a gyerekeknek. A tó magyar szakasza csaknem teljes egészében nádas, de itt, Fertőrákoson van hajózható rész. Innen indulnak a sétahajók – lekéstük – és innen lehet áthajózni menetrend szerinti járattal Ausztriába. Az utolsó menetrend szerinti hajót épp elcsíptük, de nem tudtunk rá felszállni, mert kiderült, hogy Ausztriából már nem jön vissza aznap! Mit mondjak… igen nagy csalódás volt. Főleg a bufurc személyzet. Épp hogy el nem küldtek a csudába, mert meg mertük kérdezni, hogy tényleg ez az utolsó hajó. A másik, amin nagyon meglepődtünk: a “szigetre” behajtáskor számunkra teljesen érthetetlen okokból előre meg kell mondani, hogy pontosan mennyi időt szeretnénk itt parkolni, és ennek megfelelően kell fizetni. Nem értem, hogy miért nem kifelé fizetünk, a valós időnek megfelelően?

Tolat ki a hajó, amire hiába szálltunk volna fel, nem hozott volna vissza.

A parti hangulat, a csónakok és a lábakon álló házak látványa azért némileg kárpótolt minket a kellemetlenségekért. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s