Burgenland

Fraknó vára: várismertetőbe bújtatott könyvajánló


Fraknó vára egyáltalán nem esett útba, Kőszeg környéki barangolásunk többi célpontjához képest jóval távolabb található, mégis elkanyarodtunk erre, “ki tudja, mikor járunk megint itt” alapon. Fél napunk volt rá, ez éppen elég volt a két vezetéssel együtt. (Érdemes a honlapon előre tájékozódni, hogy mikor van magyar vezetés, mert a vár nagy része csak szakképzett vezető irányításával látogatható, és magyar vezetés nincs olyan gyakran, mint német.)


Fraknó vára az augusztusi szemerkélő esőben.


Ha Léka vára egy “kis” vidéki lovagvár volt, akkor Fraknó hozzá képest egy hatalmas, óriási birodalom hatalmas és óriási központja. Turistaforgalma legalább tízszerese Lékának, és mi egy viszonylag nyugodt hétköznapon voltunk ott, az igazi tömeget nem is láttuk. Minden nagyon átgondolt, és rendezett, csakúgy, mint néhány száz évvel ezelőtt!


A parkolóból más képet mutat a vár. (A parkoló hétköznap ingyenes volt.)
 Itt európai módon minden értékes információ ki van írva magyarul is.
Közeledünk!

Komoly érték lehet ilyen védelem mögött.

Határozottan nem kicsi!

Indul a csoport. Igen, az ott egy krokodil.
Elcsíptünk két magyar vezetést: a 11.30-kor indulóval a várat, a 12.45-kor indulóval a kincstárat tekinthettük meg. Mindkét alkalommal ugyanaz a szimpatikus és rendkívül művelt, Ausztriában élő magyar művészettörténész úr volt a kísérőnk, aki láthatóan szenvedélyesen kutatja múltjukat és érdeklődik az Eszterházyak iránt. (Egyik régebbi bejegyzésemben írtam róla, hogy mennyire, de mennyire szeretem, ha olyan emberek vezetnek körbe egy helyen, akiknek az a bizonyos hely vagy munka a szenvedélyük.)

A vár megtekintését Eszterházy Miklós személyének megismerésével kezdtük az oratóriumban. Nos, ha igazán szeretnétek megjegyezni az ott elhangzó érdekes információkat, érdemes kicsit előre alapozni. Én ezt úgy tettem meg, hogy nem tudtam róla, hogy megtettem! 🙂 S mikor ott álltam Eszterházy Miklós hatalmas, egészalakos festménye előtt, döbbentem rá, hogy milyen jó ötlet volt nyáron egyszerűen, érdeklődve kikölcsönözni Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző c. könyvét a könyvtárból! (Épp ITT olvastam a könyvet egyébként.) Ez a letehetetlen, rendkívül olvasmányos történelmi regény ugyanis tökéletes ismertetője annak a kornak, amelyben Eszterházy Miklós, a família első jelentős személye élt. Báthori Anna, a regény főhősnője epekedve szerelmes volt Miklósba, a könyv szerint ez a szerelem kölcsönös volt. Ám Miklós számára fontosabbnak tűnt vagyonát, befolyását és birtokait növelendő Dersffy Orsolyát elvenni feleségül. Orsolya halála után pedig Eszterházy ismét nem a bukott Báthori Gábor fejedelem kegyvesztett húgát kérte meg, hanem Nyáry Krisztinával kötött házasságával egységesítette a hatalmassá nőtt Nyáry-vagyont a sajátjával. 

Nem tudom elmondani, mennyire fantasztikus dolog úgy állni egy idegen helyen, egy idegen várban, ahol még életemben nem jártam korábban, hogy a vár fontos történelmi személyei szinte ismerősként köszönnek vissza a festményekről. Á, te vagy Miklós… te pedig az ő Orsolyával közös gyermeke… hm olvastam rólad, Orsolya nagyon szép volt ám, csak Krisztina kérte a festőt, hogy csúnyítsa meg egy kissé a nádor korábbi feleségét… (Ezt a vezetőnk mondta, de a regényben is szép nő Orsolya. :)) … A regényből nagyon sok érdekességet megtudhatunk ezekről az emberekről és a korról. Tényleg ajánlom elolvasásra – és nem csak akkor, ha Fraknóba készültök. 

Az oratórium egyik kincse ez a szárnyasoltár.

A barokk kápolna mennyei mennyezete nézegetése közben
mennyei zenébe hallgattunk bele: Harmonia Caelestis.

A fegyvergyűjtemény egy csekély részlete.

Menjetek Fraknó várába, ha titkos lépcsőket akartok látni!

Gyűjtemény, gyűjtemény…
Alsóbb szinteken.
Életemben nem láttam még ilyen mély kutat. Több, mint 100 m.
A beöntött víz csobbanására sok másodpercet kellett várni.

Második vezetett vártúránk a titkos kincstárba vitt le minket. Kincsek alatt a korábbi századok nemesemberei nem pusztán az aranyat értették. Ide tartoztak a fontos levelek, egzotikus tájakról kapott állatok kitömött példányai, különös óraszerkezetek, művészeti remekművek, és mindenféle más olyan tárgy, amelynek létezéséről nem is tudtam, míg el nem mentem Fraknóba.


Levéltári nézelődés
A kincstár.

Egzotikus állatok kitömött példányai “művészileg” összedolgozva.

Ami ma giccs, régen hatalmas büszkeség volt…

Csontból készült munkák földrengésbiztos üveg mögött.

Gazdasági, pénzügyi iratok a birtokokról.

Búcsú a vártól egy szép burgenlandi kilátással.
Apró játszótér a bejárat mellett.

Gyerekekkel a vártúrákat NEM ajánlom. Hosszúak, és unalmasak lehetnek az apróságoknak. Kis játszótér azonban várja őket a vár bejárata mellett. 

Nagy élmény volt számunkra Fraknó, szívesen maradtunk volna még, hogy megtekintsük azokat a kiállításokat, amelyeket vezetés nélkül is végig lehet nézni, de mindezekre sajnos már nem jutott időnk. 

Kategóriák:Burgenland, Fraknó, kettesben

Tagged as: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s