gyerek

Koraőszi kistúra a Pilisben: Dobogókő, Zsivány-sziklák


Eseménydús, tanévkezdő szeptemberünk végén már mindannyian vágytunk ki az erdőbe. Ha csak egy fél napra is… Így történt, hogy a vasárnapi korai ebéd után autóba pattantunk, és felkocsikáztunk Dobogókőre, hogy onnan valamely irányba tegyünk egy kellemes sétát az erdőben. 

Fent a központi parkolóban hatalmas tömeg, és zsúfoltság fogadott minket. Túl szép volt az idő, túlságosan vasárnap volt, és túl sokan gondolták, hogy eljönnek ide. Szerencsére azonban a tömeg nagy része inkább autós túrában gondolkodott. Feljöttek, kinéztek a két kilátóponton, esetleg ettek egyet valamelyik büfében vagy étteremben, majd elmentek. Éppen ezért a két kilátónál (az Eötvös turistaház mögött és a Rezső-kilátónál) borzasztó zsúfoltság volt, a büféknél szinte lehetetlen lett volna szabad asztalt kapni. 

Csodálatos kilátás Dobogókőről! (Háttérben a Csóványos. )

Zsúfolt büfék és éttermek egy kellemes őszi vasárnapon.

Ám amint bevetettük magunkat az erdőbe, hogy elinduljunk a Zsivány-sziklák felé, csökkent az embertömeg, s egyre inkább kitűnt, kik a valódi kirándulók. A Kék-túra útvonalán már tényleg alig találkoztunk egy-két családdal, és végre beburkolózhattunk az erdő csöndjével.


Erdei akadálypálya egy kidőlt fa törzsén.

Dobogókőt elhagyva lefelé visz az út, először elegáns nyaralók, lakóházak mellett haladtunk el. A valódi erdei útvonal jópár száz méter után, egy autós zsákutca mellékútjaként kezdődik, folyamatosan lefelé. A gyönyörű őszi erdőben haladva meg-megcsillant a napfény a fák ágai között, ezt a jelenséget képtelen voltam a maga szépségében megörökíteni, de legalább megpróbáltam.



A Zsivány-sziklákat elérve nagy örömmel vettük tudomásul, hogy milyen elnéptelenedett, csendes a hely. Egészen odáig, míg fel nem másztunk az egyik sziklára. Ott ugyanis ez  a látvány tárult a szemünk elé:

Ezoterikus összejövetel a Zsivány-sziklák mögött.
Izgalmas mászóhelyek a Zsivány-sziklákon.
Hogy ne zavarjuk a szeánszot, meg ők se minket, továbbsétáltunk a piros körtúra jelzésen (neve: Zsivány körút :)). Itt szinte rögtön egy nagy rét fogadott minket, pihenőhelyekkel. Ideje volt elfogyasztani uzsonnánkat!  

A sziklák után szinte rögtön pihenőhely várja a turistákat.

Ezen a réten jókat lehetne métázni, focizni.
A rétet elhagyva a Zsivány körút felét már meg is tettük! Hosszú, sziklás úton kaptattunk felfelé, majd nemsokára elértük a település szélét, a szánkópályát, és az első nagy parkolót. Ezután egy hosszú, sík séta következett közvetlenül Dobogókő főútja mellett, a járdán, vissza az autóig. Mire felértünk a kocsihoz, már alig volt autó a parkolóban… pedig még épphogy csak szürkült. A nagy tömeg korábban kinézegette magát, és ők nyilván kevesebb parkolódíjat fizettek, mint mi, mert a parkolásért 200 Ft-ot kérnek el óránként a pilisszentkereszti önkormányzat kedves emberei. Szerencsére a gondosan becsomagolt kis papír szerint, amit a szélvédőnkön találtunk, 5 munkanapig az összeg átutalással is befizethető…




Összefoglalva
– A Zsivány-sziklákhoz két úton indulhattok: a dobogókői első parkolótól a szánkópálya mellett a “piros körút” jelzést követve;
– vagy a nagy parkolóból a “kék/piros körút” közös úton haladva.
– A túra hossza nem több 4 km-nél, ha a Rezső-kilátópontot is beveszitek a sétába, kb. 5-5,5 km-t fogtok sétálni.
– A parkolási díj 200 Ft/óra.

Kategóriák:gyerek, kirándulás, Pilis

Tagged as: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s