Balaton

Szigliget kettesben

Micsoda öröm, amikor az ember meghívót kap a legjobb barátnője esküvőjére! Micsoda öröm, amikor kiderül, hogy az esküvő a Szent György-hegyen lesz! Micsoda öröm, amikor megtudja, hogy tanúnak is felkérik! Mennyi öröm!


Az esküvő helyszíne: Lengyel kápolna
a Szent György-hegyen.

Kilátás a Szent György-hegyről egy panorámafotón, Szigliget is látszik!
Katt a nagyobb képért!
Szigligetre ebben az örömmámorban úgy kerültünk, hogy a polgári szertartás ott volt, s itt találtunk megfelelő szállást is (választásunk a Sziklakert Panzióra esett). Az esküvőt követő másnapra azt terveztük, hogy a vasárnapi szentmise után bejárjuk a Kamon-kő tanösvényt, majd bebarangoljuk a Szent-György-hegyet is. Kettesben, gyerekek nélkül gyorsabban megy a séta, belefért volna a napba. Sajnos a terveinket keresztülhúzta a hideg, esős időjárás. A mise után épp volt egy kisebb esőszünet, ekkor jártuk be a Szigligeti Várat, ahol egyébként négy évvel ezelőtt már voltunk, eredeti terveinkből ezért is hagytuk ki. Utólag örülök, hogy mégis felmentünk, mert így beszámolhatok az örvendetes várbéli változásokról!

Mini játszótér a Várban!

Szigliget ugyanis egy rakat pénzt nyert pályázatokon a Vár felújítására, korszerűsítésére. Az elmúlt évek munkái látszódnak is rendesen. Az alsóvár felújítva, van kulturált büfé, fedett, árnyékos hely, ahol enni lehet, a régi istállóban WC-t és bemutatóhelyet alakítottak ki. 

A színpadnál íjászkodni is lehet.
A színpad is megújult, a vár saját kis játszóteret kapott, plusz több helyen interaktív kiállítási elemek gazdagítják a várbeli látnivalók sorát. A várkápolnába belépve automatikusan megszólal a gregorián dallam, három különleges masinán pedig megtekinthetjük, milyen körülmények között robbant fel az egyik torony.
Interaktív eszközök a Várban!
Szeretném külön kiemelni, hogy a Szigligeti Vár területe véleményem szerint nem ideális kisgyerekes terep. Iszonyú meredek lépcsők vezetnek nagy magasságokba. 


Kisgyerekkel gondold meg (vagy kösd magadra)!

A korlátok sok helyen szinte hívogatják a kicsiket: gyere, bújj be alám, pont beférsz (aztán jól legurulsz)! 

“Hívogató” korlátok…
Babakocsival pedig egyenesen lehetetlen itt közlekedni. Már az alsóvárba is nehezen lehetne feljutni bármiféle kerekes járgánnyal, mivel egyenetlen, meredek macsaköves út vezet oda (esőben csúszik, tapasztalat!), lépcsőkkel tarkítva. 

Egy régi, rossz minőségű kép a felfele vezető útról, ami azóta is így néz ki.
Aki mégis valamilyen oknál fogva megpróbál idáig feljönni babakocsival, az alsóvárnál feljebb semmiképpen ne menjen. Biztonságosan lépcsőző, nem elkószáló, viszonylag szófogadó ovisoknak viszont már élmény lehet a Vár. (A szülőknek a masszív odafigyelés miatt sajnos annyira még így sem.)

A gyönyörű kilátásért érdemes feljönni, itt a Keszthelyi-öböl felé fotózva.
Nagy meglepetés volt számunkra a Várból lefele jövet megtalálni a szintén a Várhoz tartozó kiállítást, ami lent, a parkoló és a templom mellett található házban került kialakításra. Az egész teljesen ingyenes, és nagyon érdekes. Sok apró régészeti lelet mellett találunk itt cserépkályha rekonstrukciót: valami gyönyörű! A teremőr hölgy beindított nekünk egy kb. negyedórás filmet a Vár történetéről, tulajdonosairól, az építkezések alakulásáról. Csodálatos látványtervek, lenyűgöző grafika HD minőségben – belegondoltam, hogy a gyerekeim, kb. a második percben unták volna meg. Kettesben viszont végig tudtuk nézni!


A lenti kiállítás egy részlete.


A tetőtérben íjászati és vért kiállítás látható.

Páncélok és íjak a tetőtérben.
Szigligeti élményeink záróakkordja nem is lehetett volna szebb, mint eddigi életem egyik legjobb fagyija. Mondom ezt úgy, hogy fagyi szempontjából nem ismerek tréfát. Egészen komolyan gondoltam hosszú ideig azután a nap után, hogy ezen a nyáron többé nem eszem fagylaltot, mert semmi, de semmi nem tudja überelni azt az ízhatást, amit Szigligeten a Várkávézóteraszán tapasztaltam. Sok helyen látom kiírva: helyben főzött fagylalt. Már csak legyintek. Ja, persze… DE EZ!!!!! Emberek, ez tényleg, tényleg, tényleg olyan!!! Nem, ez még annál is olyanabb! Marha hideg volt, szemerkélt az eső, kabátban, sálban ültünk, én meg csak ettem, ettem, ettem a kikért öt óriási gombócot a jéghideg, mélyhűtőből kivett kehelyből, s azon méláztam, hogy van-e, létezik-e ennél tökéletesebb íz a számban. Megfagytam, értitek, komolyan megfagytam (konkrétan remegtem) mire a végére értem, de azt mondtam, hogy ez, IGEN, EZ megérte.

Menjetek, és próbáljátok ki! Nem viccelek, azóta gondolkodom, hogyan jutok el ismét Szigligetre – fagyiért.    

Kategóriák:Balaton, kettesben, Szigliget, vár

Tagged as: , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s