Budapest

Szülőprogram: Petőfi Irodalmi Múzeum és Café Pio

Sok „otthonülő” (ülő??? haha!) anyukatársamhoz hasonlóan én is ki vagyok éhezve a kultúrára. Férjem más okokból – rengeteg munka – szintén. Így hát örömmel fogadta az ötletemet egyik péntek délután, amikor kaptunk néhány óra szabit a nagyszülőktől, hogy menjünk el a PIM-be. 
(A rossz minőségű fotókért elnézést, a neten találtam őket, a kiállítások területén nem szabad fotózni.)
Petőfi Irodalmi Múzeum

Nyáresti koncerten, előadáson már jártunk a kertjében, de soha nem láttam még a kiállításokat, holott minden nap erre gyalogoltam el annak idején gimibe. A Károlyi Palota felújított épülete már önmagában nagy élmény. Kiállításokkal megpakolva pedig: vigyázat! Időrabló! J

A Weöres 100 miatt választottuk ezt a múzeumot, de bevallom arra a kiállításra jutott a legkevesebb időnk, úgyhogy még tervezek visszamenni a zárásáig (2014. június 1.). Úgy eltelt az a két óra a Petőfi- és a Karinthy-emlékkiállításban, hogy észre sem vettük.

… egy szóval jellemezhető: Petőfi!”

A 2011-ben felújított, „újratöltött” Petőfi állandó kiállítás (pontos címe: „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai) lebilincselően érdekes tényekkel ismerteti meg a látogatót. Nem egy hagyományos kiállítás: interaktivitásával követi a 21. századi „követelményeket”, a próbáld fel, lépj bele, ülj mellé, tapintsd meg, találd ki, hallgass bele elveket alkalmazva. Letölthető okostelefon app-jával is megfelel a mai trendeknek. Kilépve a tankönyv száraz, rég feledett ismereteiből a kor viseletének felpróbálásával, a személyes tárgyak szemrevételezésével olyan közel kerültem a leghíresebb magyar költőhöz, mint még soha. 

A kiállítás egy részlete


Megértettem dolgokat, összeállt például a fejemben, hogy Petőfi jómódból jött lázadó volt, a kor szellemével és édesapja akaratával ment szembe azzal, hogy vándorszínésznek, majd katonának állt. Hihetetlenül gyorsan tudott szerelemre lobbanni (ebben a témában Nyári Krisztián Így szerettek ők c. könyvében is szól róla egy fejezet), rövid élete alatt több azonnali lánykérést produkált. Végül társadalmi különbségeik ellenére Szendrey Júlia volt hivatott elviselni a forradalmár, de akkor már önfenntartó író különcködéseit, s tette mindezt igaz szerelemmel. Nem lövök le mindent, csak még egy dolgot: a „Kihágások” feliratokat minden teremben olvassátok el, mert elképesztő, hogy Petőfi mennyi csínyt követett el gyerekként, ifjúként és fiatal felnőttként is!


Szendrey Júliával közös otthonuk tárgyai

A „Petőfi újratöltve” blogon érdekességeket találtok a kiállítás kulisszatitkairól. A kiállítás területén számos múzeumpedagógia program hívogatja az osztályokat, csoportokat óvodáskortól középiskoláig.

Egy komor terem 1849-ről

A Karinthy-emlékkiállítás vidám színei, a sok rajz és mozgókép kicsit feloldotta a Petőfi-kiállítás utolsó két termének komorságát, s szintén lebilincselően érdekes volt. 

A kiállítás még mindig megtekinthető, pedig már 2014-et írunk.


Nagyon szeretem a Tanár Úr, kérem! című művét, itt persze idéznek is belőle rendesen. A nagyobb teremben érintőképernyős játékra hívják a látogatókat, jelentem Steinmann lettem két játékban! J 


Osztályterem Karinthy rajzaival, füzeteivel, fotóival

Két okból nem tudok hosszabban írni erről a kiállításról: az egyik, hogy eleve nem olyan hosszú, a másik, hogy itt kaptunk észbe, hogy negyed óránk maradt 18.00-ig a Weöres időszakos kiállításra!


Sajnos a kép nem adja vissza, hogy ez mennyire érdekes élőben.

Mondanom sem kell, negyed óra semmire nem volt elég. Főleg hogy az egyik őrző néni megfenyegetett, hogy neki már 17.45-kor le kellett volna kapcsolnia a gépeket – az egész kiállítás szívét-lelkét az interaktív képernyők és az azokra kitalált speciális játékok adják. Még sehol nem láttam ilyet, és teljesen el voltunk ájulva a férjemmel, hogy miket építettek bele a kiállításba. 


Személyes kedvencem.

Minden csupa dizájn és ötlet, büszkén olvastam a kiállítás végén a stáblistán, hogy egyik regnumi ismerősöm vezette azt a dizájncsapatot, akik készítették. Gratulálok, Mihalkov Gyuri! (Kár, hogy nem állandó kiállítás, Weöres is megérdemelné.)


18.00-kor úgy raktak ki minket a múzeumból, hogy utánunk a ruhatáros srác már kapcsolta le a villanyt. J

A Café Pióba úgy keveredtünk, hogy a metró felé ballagva arra gondoltunk, fagyizással kellene kitöltenünk a hátramaradt rövid kis időt, és itt ki volt írva az üvegre, hogy van fagyi. Hát, nem volt (állítólag két hét múlva lesz), mindenesetre kávézni tudtunk. Beültünk a sarokba a feszület és Pió atya próféciája alá, jó volt. J 

Az Ecclesia üzlet helyén…

Érdekes érzés a valaha volt Ecclesia üzlet (melyben sokszor vásároltam) egy sarkában ücsörögni, egy teljesen újragondolt térben körbenézni, és „szerzetes kávét” szürcsölgetni.

Ritkán járok a Belvárosban, férjem meg csak átszáll itt, úgyhogy egyikünk sem tudta, hogy a kávézó annyira új, hogy több netes újság mostanság cikkezik róla.  
A Magyar Narancs cikke

Arra gondoltam, hogy máskor is megosztom Veletek, ha ajánlanivaló “szülőprogramot” csinálunk, azaz jó randihelyszínt találunk. Végülis a kettesben töltött minőségi idő ugyanúgy a család javát szolgálja, mint amikor a gyerekekkel barangolunk. 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s